A hazai példaképek, világsikerek és sportesemények hatására az elmúlt években jelentősen nő az utánpótlás létszáma
Az idei nyarat sport szempontjából a FINA úszó világbajnokság határozta meg, ám hazánk az elmúlt években több sikeres világversenyt is lebonyolított, a magyar sportolók pedig rengeteg érmet gyűjtöttek világszerte. A sikereknek számos pozitív hatása van, közülük az egyik legfontosabb az utánpótlás létszámának folyamatos növekedése. A vízilabdában és a vívásban közel 50%-kal, az úszásban 40%-kal, a kajak kenuban közel 20%-kal nőtt az igazolt versenyzők száma az elmúlt négy-öt évben.
Szász Emese, Szilágyi Áron, Keszthelyi Rita, Vámos Márton, Hosszú Katinka, Cseh László, Kozák Danuta, Kammerer Zoltán – csak néhány azon élsportolók közül, akik kilószámra szállították és szállítják hazánknak az érmeket. Nekik köszönhetjük az előkelő magyar helyezéseket a különböző világversenyek éremtáblázatain, értük telik meg büszke szurkolókkal a Margit-szigeti vízilabda szentély vagy a Duna Aréna, és értük rajonganak azok a gyerekek is, akik megtöltik az uszodákat, a kajak-centrumokat és vívótermeket. A négy sikersportág utánpótlás létszámai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a példaképek hatására folyamatosan nő az igazolt versenyzők száma, az elmúlt 4-5 évben 20-50%-kal több gyerek csatlakozott az említett sportágakhoz.
A vívás régi tradicionális sportágunk, szinte nem telik el világverseny anélkül, hogy egy-egy egyéni vagy csapatversenyzőnk ne térne haza éremmel. A Magyar Vívó Szövetség adatai szerint míg 2011-ben 1579 versenyengedélyt adtak ki, 2017-ben már 2384 fő versenyzett, amely több, mint 50%-os növekedés.
A magyar kajakosok is folyamatosan az élvonalban szerepelnek, az éremtáblázatokon a felnőttek és már az utánpótlás válogatottaink is verik a világot: pl. az idei utánpótlás VB-ről 18 éremmel tértek haza. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség statisztikái szerint 2013 és 2016 között 3605-ről 4202 főre nőtt az igazolt versenyzők száma, ez közel 20%-os növekedés.
A vízilabda is igazi sikersportágnak számít, amit az utánpótlás létszámának utóbbi években tapasztalható rohamszerű növekedése is bizonyít: a 2012/2013-as idényben 6291 igazolt utánpótlás vízilabdázó volt, a 2016/2017-es idényben viszont már 9191 – ez közel 50%-os gyarapodás. Ezen idő alatt férfi felnőtt válogatottunk VB-aranyat, ezüstöt és EB-ezüstöt valamint bronzot, a lányok VB bronzot, illetve EB-aranyat és bronzot szereztek. A növekvő tendencia minden bizonnyal tovább folytatódik a hazai rendezésű FINA világbajnokság élményeinek hatására, ahol a masters csapataink remeklése sem elhanyagolható.
Az úszás továbbra is az egyik legnépszerűbb sportág, az olimpiai úszás éremtáblázaton hazánk az előkelő 4. helyet foglalja el. A sportág népszerűségét folyamatosan fenntartják a világraszóló magyar sikerek, és bizonyára a felnőtt világversenyeken szárnyaikat bontogató, tehetséges fiatalok, mint Késely Ajna vagy Milák Kristóf. A Magyar Úszószövetség adatai szerint 2012-2014 között több mint 40%-os növekedés látható az aktív úszók számát illetően (4200, majd 6164 fő). Azóta a szám stagnál, ugyanis bár minden ősszel jócskán gyarapodik az úszáshoz csatlakozó gyerekek száma, ugyanakkor a biztonságosan úszók közül sokan a vízilabda sportban folytatják a versenyzést.
„A fiatalok sportra, mozgásra ösztönzése nemcsak a jövő sportsikerei miatt fontos feladat, hanem a fiatal generáció egészsége miatt is. Ebben óriási szerepe van az élsportolóknak, akik sikereikkel, állhatatosságukkal, céltudatosságukkal jó példát mutatnak a fiataloknak, és segítenek abban is, hogy a sportolás, a rendszeres mozgás és az egészséges életmód kifejezetten trendivé váljon hazánkban. A Magyar Diáksport Szövetség is ezt tekinti egyik legfőbb céljának, számos programunk e célt szolgálja. Az idén 30 éves Diákolimpián például évente 270 ezer gyermek versenyez, amelyek egyrészt kiváló iskolai közösségépítő események, másrészt tehetségfelismerő alkalmak is. ” – mondta Balogh Gábor, a szervezet elnöke.
